2014. július 18., péntek

Magyarország, Visegrád, SzG3

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klíma- és villanyszerelés Budapesten és környékén

Összefoglalóbb jellegű beszámolók:
- Arborétumok, botanikus és füvész kertek Magyarországon.
Skanzenek, ipari skanzenek, szabadtéri múzeumok, tájházak Magyarországon
- Az Őrség és közvetlen környéke
Végig a Rába (Raab) mentén
Batthyányok földje
- magyar nagyvárosok: Szombathely
- magyar nagyvárosok: Szeged
- Várak, kastélyok, várromok Magyarországon

Visegrád (németül: Plintenburg, szlovákul: Vyšehrad) város Pest megyében, a Szentendrei járásban, Magyarország legkisebb, de egyik legrégebbi városa, igen népszerű kiránduló hely, régészeti jelentősége kiemelkedő (Wikipedia).
Budapestről igen könnyen elérhető, Szentendrén keresztül akár a Pilisen keresztül is mehetünk, ekkor a Lepence nevű helyre érkezünk, jobbra van Visegrád, vagy a Duna partján is mehetünk, ez szintén szép út, bár egy kicsit hosszabb a másiknál, de közvetlenül a Salamon toronyhoz érkezhetünk. De érkezhetünk kompon keresztül is Nagymaros felől, ekkor igen szép kilátást kapunk a fellegvár felé.

komppal Nagymaros felől


1. akkor nézzük a Salamon tornyot:


Visegráddal kapcsolatban mindig voltak fenntartásaim (ez elsősorban a fellegvárral volt kapcsolatos, az ottani bazár jelleggel összefüggésben, e miatt sokáig bojkottáltam Visegrádot, legfeljebb az Arborétumba  (Füvészkert) látogatunk el), de ezek részben a mostani látogatásom után eltűntek.
Először a Salamon tornyot és a környékét látogatjuk meg meg. Két oldalról lehet megközelíteni, a Duna partján futó út felett átívelő kaputól nem messze egy lépcső visz fel a toronyhoz vezető útig, vagy hátulról a Nagyvillámra menő út felől némi sétával. Szerintem ez a jobb megoldás. A környezetét szépen rendbe tették, most tényleg úgy néz ki minden, mint a mikor valaminek van gazdája. Szerencsére a bóvliárusok sem lepték el a helyet (egyet sem láttam), a szokásos büfé azért megtalálható. Szóval az egésznek egy nagyon kellemes összhatása van.
Most néhány szó a Salamon torony történetéről (Wikipedia):
"A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története."

 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
 a Salamon torony
a Salamon torony

A Salamon torony felé menő út mellett található a Pálffy kastély, erről külön nem írnék, mivel csak kívülről lehetett fotózni (elég kevés kép készült), ezért új beszámolót sem nyitnék róla.
A kastély egy külön, jelenleg zárt telken található, pillanatnyilag senki nem lakja (eladó, ha valakit érdekel!). Nyaralónak készült, késő romantikus stílusban. Az olasz kapcsolatokkal rendelkező Pálffy-Daun család talán nem véletlenül építtette ezt a kastélyt olasz reneszánsz stílusban, így eléggé hasonlatos a kialakítása az olasz villákéhoz (nálunk ez már kastély).

 a Pálffy kastély
 a Pálffy kastély
a Pálffy kastély

- 2. a királyi palota:



Egy szép áprilisi hétvégén megint a hónom alá kaptam az unokámat és eljöttünk megnézni a visegrádi királyi palotát. Ezt már több okból kifolyólag is meg akartam tenni, ezek közül az egyik, hogy a Visegrád nagy beszámolóhoz már csak ez hiányzott (a Salamon torony, a Fellegvár és az Arborétum már korábban felkerült ide). Ami viszont eddig visszatartott az az - amit már más történelmi helyek kialakításánál már említettem - , hogy nem vagyok benne biztos, hogy ez a fajta "leletmentés" az én ízlésemnek teljesen megfelel-e? Ez alatt azt érte, hogy egy bizonyos szintig ráépítenek a megmaradt romokra, de csak egy bizonyos szintig, majd ezeket a részeket (legalább is kívülről) lefestik fehérre. Már többször jártam erre, ez a fehér, halottas szín eddig elriasztott. De most vettem egy nagy levegőt és megnéztem. Azt viszont el kell mondanom, hogy az unokámnak nagyon tetszett, minden zugot meg kellett tekinteni, nem lehetett kihagyni egyetlen lépcsőt, szobát, udvart sem. Becslésem szerint legalább 3 órát eltöltött itt, ami egy 6 éves gyerektől azért szép teljesítmény. 
De térjünk vissza az elejére. A palota mellett van egy szép nagy parkoló, most elégnek bizonyult a látogatók számához. A pénztár a bejáratnál lévő fogadó épületben található. Ha ezen túljutottunk, akkor szabad a vásár, igen sokfelé el lehet kezdeni a sétát. Mi a dísz udvarral kezdtük. Ezt jelentős részben kibővítették, az udvari szinten és az emeleti szinten is körbe lehet járni. Innen fel lehet jutni a legfelső udvarig is, itt található a híres oroszlános kút (másolata). Még itt is igen szerteágazóan el lehet sétálgatni. Innen van a legjobb rálátás is a díszudvarra. Visszatérve az alacsonyabb szintekre, több berendezett szobával is találkozhatunk. A végén megtekinthetjük a helyreállított fűszerkertet és a palota díszkertjét is. A palotából kitűnő kilátás nyílik a Dunakanyarra. A palota történelmével most nem foglalkoztam, az megtekinthető az interneten.





 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar
 a díszudvar

 az oroszlános kút
 a díszudvar
a díszudvar



 a díszudvar

 a díszudvar



a kőtár


1. kiegészítés:

Most hétvégén (2015. 07. 12.)  ismét ellátogattunk Visegrádra, a palota játékokra. Az az igazság, hogy engem az ilyen dolog nem nagyon tud megfogni, valahogy mindig idegenkedtem tőle, de szerencsére az unokámnak meg tetszett és ez a lényeg. Néhány képet felteszek az eseményről. Javaslat: ne sajnálja senki a kicsit drágább jegyet a fedett lelátóra (mi sem tettük), hosszabb nézelődés esetén megment a hőgutától!









- 3. Ha a "földszint"-en végeztünk, irány a fellegvár!

a fellegvár a Nagyvillám felől




Viszonylag kevesen voltak ezen a héten (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."





















- 4. A fellegvártól tovább menve a Nagyvillám felé, eljutunk a canopy pályához (itt található egy nyári bob pálya is):


Igencsak meg kellett dolgoznom azért, hogy a feleségemet rávegyem, hogy Ő is csússzon le a pályán. Kb. fél óráig nézegette a csúszkálókat, mire eldöntötte, hogy Ő is le fog menni. A beöltözésnél segítettek a profi üzemeltetők és egy kis rövid oktatást is tartottak a helyes módszerekről. Szerencsére nem egy komplikált dolog, a pályák is amatőröknek vannak kiépítve, aminek az a lényege, hogy mindenki úgy távozzon, tetszett neki az egész. A lényeg: lecsúszni és élvezni a kilátást és a csúszást. A végén még kis busszal vissza is hoznak mindenkit a kiindulási ponthoz.

 Visegrád - Canopy
 Visegrád - Canopy
 Visegrád - Canopy
 Visegrád - Canopy
 Visegrád - Canopy
Visegrád - Canopy

- 5. A természet kedvelőknek kihagyhatatlan az Apát-kúti patak völgye, itt található a Bertényi Miklós Füvészkert:


A jó idő hatására igen sokan jöttek ki kirándulni a zöldbe. Ilyenkor a legszebb az erdő is, harsogó zöld. Könnyű ide találni: végigmegyünk Visegrádon (merőlegesen a Dunára), majd amikor a fellegvár felé el kezd emelkedni az út és kb. 180 fokos balkanyarral elindul felfelé, mi egyenesen kövessük a patak nyomvonalát. Kb. 500 m után, egy halas tavat elhagyva, bárhol leparkolhatunk. Érdemes nem elmenni a nagy parkolóig, ott sokszor nagyon sok az autó, meg ha rögtön a tó után leparkolunk, le lehet sétálni egy kis vízesésig. Itt néhány méteren egy kis sziklában vájt mederben folyik a patak. Itt már vannak kiépített piknik helyek is. A nagy parkolóból lehet a füvészkertbe bemenni, erre egy nagy tábla hívja fel a figyelmet. A korábbi látogatásunkhoz képest épült egy környezetbe illő (fa) étterem és bemutató központ is, ennek büfé részlegében lehet a belépőt megvenni. Ez is 500 Ft, mint a dömösi lett volna, ha nyitva van. Ez viszont minden fillért megér. Az azért érdekes, hogy a sok kiránduló közül csak nagyon kevesen jöttek be a területre! A legcélszerűbb a Szurdokkal kezdeni, ez a legszebb hely itt. Most még víz is volt benne rendesen (tavasz lévén). Ha ezen az úton megyünk végig, akkor tulajdonképpen egy kört írunk le és visszatérünk a szurdok aljához, innen lehet folytatni a füvészkert felfedezését. Na de vissza a szurdokhoz. Ez a füvészkert leglátványosabb része. Az út szépen ki van benne építve, bár minimál szinten, sőt egy helyen kb 3 m-en egy kis szikla peremen kell elmenni a patak mellet, de nekünk ez nem okozott problémát, mint gyakorlott szurdokjáróknak. A szurdok viszonylag természetes állapotban van, a ledőlt fákat sem távolították el, az egésznek van egy ősi hatása. Azt azért gondolom, hogy időnként ezeket a kidőlt fákat felülvizsgálják veszélyességi szempontból. Érdemes nem loholni, mivel tényleg szép a szurdok, nézzünk körül közben. A végén egy kis lépcsősorral kihoznak bennünket a szurdokból és annak pereméhez közel visszavisznek a kiinduló ponthoz. Innen lehet folytatni a füvészkert megtekintését. A jó eligazító táblák alapján meg lehet tervezni az útvonalat. Szerintem a legcélszerűbb elmenni a másik végéig (ez közel vízszintes), majd balra visszakanyarodva felmenni a tetejéig s onnan szerpentinezve visszajutni a vendéglőhöz. Kényelmes tempóban az egész úgy másfél óra, de igen szép helyen. 
Aki eljön a várat megnézni, az ugorjon be ide is!



 a bejárat
a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a Füvészkert
 a Füvészkert
 a Füvészkert
 a Füvészkert
 a Füvészkert
 a Füvészkert
 az Apát kúti patak völgye
 az Apát kúti patak völgye
 az Apát kúti patak völgye
az Apát kúti patak völgye

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klíma- és villanyszerelés Budapesten és környékén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése