2013. január 9., szerda

Magyarország, arborétumok, botanikus- és füvész-kertek, SzG3

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy igen sok kisebb-nagyobb arborétum, botanikus és füvész kert található szétszórva az országban. Mivel nem csak külföldön mozgolódunk a feleségemmel, így elég sokat sikerült megnéznünk közülük. Ezeket fogom bemutatni rövidebb-hosszabb, elsősorban fényképekkel ellátott leírásokban bemutatni, kedvcsinálónak. Szokás szerint ABC sorrendbe szedve, így egy később meglátogatott helyet könnyen be tudok illeszteni a sorba.
Alcsútdoboz, az Alcsúti Arborétum:


Elsőnek egy rövid, személyes megjegyzés:
Ez az arborétum azért is kedves nekem, mert még egyetemista koromban én végeztem el a geodéziai felmérését, mivel még egy normális térképük se volt róla. Na erről ennyit.
Az Arborétum Magyarország egyik legszebb angol parkja, József nádor kezdte meg a kiépítését az 1820-as évektől kezdve. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon birtokot vett, így az Ő leszármazottjait tekintjük a Habsburgok magyarországi ágának. A kastély Pollack Mihály tervei alapján készült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastély volt. Azért csak volt, mert ellentétben a csehekkel, ezt a II. világháború után kifosztották és felgyújtották. Erről az útikönyvek nem szoktak írni (a helyiek mesélték, amikor a geodéziai felmérést készítettem, meg sok más "érdekes" dolgot, de azokat le se merem írni). Így a kastélyból csak a homlokzat egy torzója maradt meg. Az angol parkot Tost Károly, a schönbrunni kertépítő tervezte.


 a főbejárat
az új pénztár és fogadóépület
a kastély megmaradt homlokzata

Normál esetben nem most mentem volna errefelé, de egyszer már meg akartam nézni a híres alcsúti hóvirágmezőt. 4 féle hóvirág alkot több ezer m2-es hóvirág mezőt, ezt igazán megnézni kell és nem olvasni róla. E miatt a szokásos szerda-vasárnapi nyitva tartás április végéig mindennapos (végre egy rugalmas alkalmazkodás a tényekhez!). A 4 féle hóvirágot a terepen nem nagyon lehetett megkülönböztetni azokat, igen-igen egyformák voltak. 


 a hóvirágok virágzása
a hóvirágok virágzása

Maga a park nagyon szép, bár nekem a vácrátóti jobban tetszik, de ez csak az én egyéni ízlésem. 


 az arborétum
 az arborétum
 az arborétum
 az arborétum
 az arborétum
az arborétum

Ami viszont tényleg nem tetszett - hogy egy kicsit morogjak is - az az, hogy a tórendszert egy teljesen oda nem illő fehér! műkővel (vagy mű márvánnyal?) kerítették be. Iszonyúan ronda.


 a tórendszer
a tórendszer

Ettől függetlenül (meg Budapesthez elég közel van) érdemes egyszer-egyszer erre jönni, főleg nyáron, amikor zöld minden.

Egy fontos figyelmeztetés. Aki régen járt errefelé, az ne a régi helyén keresse a bejáratot, az megszűnt. Tovább kell menni még kb 1 km-t (már ha Alcsútdoboz felől jöttünk) és ahol az út erősen balra kanyarodik, ott kell jobbra befordulni. 100 m-re egy kiépített parkoló található.

Budapest, Corvinus Egyetem - Budai Arborétum:




Budapesten több kisebb arborétum, füvészkert is található, ezek közül egyik a Budai Arborétum. Ezzel az arborétummal a nagyobb közönség virágkiállítások alkalmával szokott találkozni, ezek éves rendszerességgel megismétlődnek, azonban maga a kiállítás és a fabódék ilyenkor eléggé eltakarják magát a bemutató területet.
Maga az arborétum elsősorban bemutató terület, ezzel szolgálva az Egyetem oktatási programját. Ez az elsődleges feladata. A másodlagos: a honosítás. Az újonnan  bevezetendő fajokat először itt "próbálják ki", hogy alkalmasak-e magyarországi körülmények között. A harmadik: a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ez alatt elsősorban a hazánkban nemesített fajok bemutatását kell érteni.
Az arborétumban egy kis tavat és egy kis sziklakertet is lehet találni és van egy nagyon kicsi trópusi háza is.
Mint látható, ez elsősorban szakmai arborétum, de ha valaki erre jár, azért egy rövid időt érdemes rászánni a megtekintésére.

 a Budai Arborétum - információs tábla
 a Budai Arborétum
 a Budai Arborétum
 a Budai Arborétum
a Budai Arborétum
a Budai Arborétum

Budapest, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Füvészkertje:


Nemrég ezen a környéken jártam és mivel némileg napos volt az idő, gondoltam megnézem a Füvészkertet, mert igen régen jártam erre. Viszonylag könnyel el lehet érni, főleg a 3-as metró Klinikák állomása van közel, így mindenkinek ajánlom a helyet. Igen pici a Füvészkert, így javaslom, ne sokat várjunk tőle. Így télen elsősorban az üvegházakat és a Palmáriumot érdemes meglátogatni. A Füvészkert sorsa igen hánytatott, ezt néhány szóval érdemes áttekinteni:
Eredetileg az Egyetem Orvosi kara Nagyszombaton alakult meg, így itt alapították meg az első füvészkertet is 1771-ben, elsősorban oktatási célból. Miután 1777-ben az Egyetem Budára költözött, jött a Füvészkert is. Először a mai Krisztina tér környékén folytatta a működését, később, 1782 után a volt Ferencesek kolostorkertjének a helyére költöztek, ez a mai Kossuth Lajos utca és a Reáltanoda utca között volt. Itt sem maradhattak nyugodtan, mivel József nádor támogatásával az Egyetem 1847-ben megveszi a Festetics család Józsefvárosi ingatlanát (10 ha, érdemes ezt a számot megjegyezni) és ez lett a végleges helyük. Sokáig lehetne folytatni a kialakult problémák folytatását, de szerintem a legsúlyosabb csapás az volt, hogy a Klinikák épületei sorra a Füvészkert területén kezdtek felépülni, így a végére 3 ha terület maradt az eredeti 10 ha-ból. 1945 után is elég nehezen tért magához a Füvészkert, az úgy nagyjából az 50-es évek végére sikerült. 1984-ben volt egy jelentős fejlesztés, ekkor új üvegházak épültek az elavult régiek helyén. Jelenleg viszonylag jó állapotban van a kert, de természetesen azért itt-ott ráférne egy kis felújítás. Amit hiányoltam az az, hogy a nevezetes óriás tündérrózsáknak még a nyomát sem találtam, pedig ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt mintha még láttam volna ezeket. Még meg kell említeni, hogy itt forgatták a Pál utcai fiúk film egyes jeleneteit, ez igen jót tett a kert image-nek. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy Budapestnek, mint világvárosnak igencsak elkelne egy ennél nagyobb és szélesebb spektrumú botanikus kert.


a Füvészkert bejárata

a Füvészkert térképe
a Füvészkert
a Füvészkert

a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
a Füvészkert
 a Füvészkert
 a Füvészkert
a Füvészkert

Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert:


Ez a hely inkább a neve miatt került ide, mivel nem tipikusan botanikus kert, vagy arborétum, hanem inkább a 2 az 1-ben, amiből a Növénykert rész viszonylag kevés helyet foglal el. Ami miatt mégis egy rövid bejegyzés erejéig bemutatom ezt a helyet az az, hogy egyrészt Budapesten van (tehát sokak számára könnyen elérhető), másrészről azért megtalálható benne a botanikus kertek egyik szinte elmaradhatatlan része, a pálmaház. Az egész létesítményen látszanak azok a hatalmas erőfeszítések, hogy egy nagyon lepukkadt valamiből egy lényegesen élvezhetőbb helyet csináljanak és ez szerencsére a pálmaházon is érezhető. Ezen kívül kisebb növénytani egységek is találhatóak itt, mint pld. a sziklakert. Ezzel együtt ez azért az Állatkert (csak így egyedül)!

 a főbejárat
a térkép
 a Pálmaház
  a Pálmaház
 a Pálmaház 
  a Pálmaház
  a Pálmaház
  a Pálmaház
 a Pálmaház
 a sziklakert
 a sziklakert

Gödöllő, az Arborétum:


Amikor a Szent István Egyetem Botanikus kertjét véletlenül megtaláltuk, igazából ezt keretük (itt most szerencsés volt a félreértés). Annyira biztos voltam benne, hogy a vasút túloldala a keresett hely, hogy egyszerűen nem néztem meg az interneten. Maga az a tény is megzavart, hogy ott volt egy botanikus kert, még ha egy kicsit odébb is (persze az gyanús lehetett volna, hogy nem arborétumnak hívták, na mindegy). Így nem volt más választásom, amikor Egerből jöttem visszafelé, megkerestem a helyet. Mit ne mondjak, jobban jártunk, hogy az találtuk meg. Már az Arborétum megtalálása is eléggé nehéz. Az Isaszegi úton kell dél felé menni. Itt nem sokára mellénk csatlakozik a vasút, ekkor kell figyelni, úgy 500 m után kell balra kanyarodva átmenni a síneken. Valami kis tábla figyelmeztet az Arborétumra, de nem igazán feltűnő. Ez után még kb 100 m-t kell menni, ott le lehet tenni a kocsit. Gyalog egy kicsit messze van Gödöllőtől. Belépő díj nincs, ez már nem sok jót sejtet. Nekem egy kicsit más elképzelésem van az arborétumokról, ez egy bekerített erdőnek tűnt, pedig az első diplomám erdőmérnöki. Az is zavaró volt, hogy a betonlapos főútról nem igazán lehetett letérni, mivel mindenhol kiírták: Üzemi terület, belépni tilos. Az nem derült ki, hogy csak az erdőbe nem lehet belépni, vagy az utakat sem lehet használni. Így elsétáltam a betonos úton egy darabig, de nem igazán láttam olyan dolgokat, ami egy arborétumra hasonlított volna, így visszafordultam és haza mentem.
Itt most egy idézet következik a Pilisi Parkerdő honlapjáról: "A Pilisi Parkerdő Zrt. egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete." Eddig jutottak. Ezt most kivételesen nem ajánlom megtekintésre, ennél szebb erdők találhatóak máshol is.

az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum
az Arborétum

Időközben ismét eljutottam ide, így kissé megváltoztatom a korábbi hozzáállásomat a dologhoz. Jó időben azért elég szép az Arborétum, bár egy kis elhanyagoltság azért látszik rajta (vagy annak tűnik). Viszont ha egy kissé messzebb megy az ember a bejárattól, akkor szép erdőrészletekre bukkanhat és mivel szépen sütött a nap, jó ellenfényes képeket lehetett készíteni. Most már egy kicsit jobban tudom ajánlani megtekintésre.

 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
az Arborétum

Gödöllő, a Szent István Egyetem Botanikus kertje:


Gödöllőn azért a kastélyon túl is van egy-két látnivaló, ezek közül az egyik ez a kis botanikus kert. Ide teljesen véletlenül kerültünk, mivel mi végig a gödöllői arborétumot keretük (rossz helyen, mert nem néztem utána az interneten) és valami ok miatt (ez a vasút túloldalán látható, sűrűnek tűnő fenyves miatt történhetett, amit az arborétumnak gondoltam) ezt rossz helyre tettem. Ide viszonylag bonyolult eljutni, mivel a 3-as út felől eléggé kacifántos, bár a botanikus kertben azt ígérték, a közeljövőben lesz irányító tábla. Ha hétvégén jövünk ide, akkor le kell parkolni a vasútállomás mellet és a vasúti felüljárón kell átmenni a túloldalra. Ekkor pont szembe érkezünk a főépülettel. Ez jobbról elhagyva, utána egy kicsit jobbra kanyarodva néhány száz méter után már ott is vagyunk a kapunál. Ha viszont hétköznapon jövünk, akkor a parkolási díj miatt célszerű a kocsival átmenni az Egyetem területére, majd ott leparkolva szintén a főépület mellett elhaladva jutunk a célunkhoz.
Na akkor a sok bevezetés után térjünk rá a botanikus kertre. Nagyjából elmondhatjuk, hogy ez is oktató botanikus kertnek készült, ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott. Ez volt a leánykori neve a mostaninak: Szent István Egyetem. Ne számítsunk nagyon látványos kertre, bár a rendszertani gyűjteményen kívül ebből is, meg abból is van egy kicsi benne. Ki kell választani egy szép napos időt, akkor amikor virágzás van egyébként is és akkor a kastély mellett egy szép kis sétát tehetünk itt is. Egyébként nem érdemes autókázni ha egy helyen már letettük azt, mivel a két helyszín nincs túl messze egymástól, ráadásul egy szép parkon kell átlósan átsétálni. Ez a vasútállomás és a kastély között szép lassú tempóban is csak max. 15 perc, de gondolom úgy is a séta kedvéért jön ide valaki. Egy kiegészítés: ebben a botanikus kertben található egy nagyon szép vadkörte fa, 2013-ban az év fája lett Mo-n. 2014-ben indulhatott az európai megmérettetésen is, amikor itt jártunk, egy bolgár fa után a második helyen állt. Azóta a szavazás lezárult és ha jó láttam a honlapon, éppen holnap ismertetik a végeredményt. Ha valaki tud erről, szeretném ha hozzászólásban megírná!


a fogadó épület (pénztár)
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
 a botanikus kert
a botanikus kert
(vadkörte fa, 2013-ban az év fája volt Mo-n)

Kám, Jeli Arborétum:



Nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legkülönlegesebb arborétuma található itt. Mérete is tekintélyes, 74 ha, ezzel hazánk legnagyobb alapterületű arborétuma. Megtalálni elég könnyű, a 8-as főútról kell lekanyarodni Kám község közelében, táblával jól jelölt helyen. A leágazástól 4-5 km-re található a bejárat, parkolóval, büfével.
Az arborétum alapítója gróf Ambrózi-Migazzi István, aki korábban már a malonyai arborétummal már "letette" a névjegyét. Végső nyughelye is itt, az arborétumban található.
Jelenleg erdészeti kezelésben van (Szombathelyi Erdészeti Rt.), ami szerencsére meg is látszik, az egyik legjobban karbantartott ilyen jellegű létesítmény Magyarországon (egy kicsit elfogult is vagyok, az első diplomám erdőmérnöki). Az én véleményem szerint két nagy szám van itt, a havasszépe (rhododendron) virágzás, valamint a Hét-forrás környéke (ami persze nem azt jelenti, hogy a többi rész nem szép, csak nekem ezek a kedvenceim).
Az egyes helyek klimatikus viszonyait kihasználva a Balkán, a Himalája, Kína és a Mississippi völgyének növényzetét mutatják be.
Nem csak a szépsége miatt, de a terület nagysága és változatossága miatt is tökéletesen alkalmas egy egynapos programra, főleg a már említett rhododendron virágzás ideje alatt.

 az arborétum bejárata
 a Jeli arborétum
 a Jeli arborétum
 a Jeli arborétum
 a Jeli arborétum
a Jeli arborétum

Amint az a képekből is látható, az utak nagyon szépen kiépítettek és karbantartottak. Még azok is könnyen kirándulhatnak itt, akik a hegymenetet nem nagyon szeretik. Egyedül a Hét-forrás völgyében van lépcső, de az sem veszélyes.

 rhododendron a Jeli arborétumban
 rhododendron a Jeli arborétumban
 rhododendron a Jeli arborétumban
 rhododendron a Jeli arborétumban
rhododendron a Jeli arborétumban

És ezek a képek csak ízelítőt adnak abból a számtalan rhododendron féléből, ami itt található.

 a Jeli arborétum - a Hét-forrás völgye
 a Jeli arborétum - a Hét-forrás völgye
 a Jeli arborétum - a kínai szúrós fenyő
 a Jeli arborétum - kínai mammutfenyő
tó a Jeli arborétumban
 tó a Jeli arborétumban
 rhododendron a Jeli arborétumban
rhododendron a Jeli arborétumban

Remélem a képek alapján érthető, hogy miért ez az egyik kedvenc helyem Magyarországon!

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!

Martonvásár, az MTA Agrártudományi Kutató Központjának természetvédelmi területe:


Sajnos az arborétum részről nem sok leírást találtam, az Egyetem honlapján is csak a kutató intézettel foglalkoztak. Annyit ki lehetett deríteni, hogy ez Brunszvik bírtok volt eredetileg, majd a Dreherekhez került. Maga a terület egy mocsár volt, ebből alakítottak ki egy szó szerinti mintagazdaságot és ekkor már elkezdődtek a növénynemesítési munkák is. Valószínűleg ezért is került ide a kutató intézet is. Ez egyrészt valószínűleg jó lehet, másrészről viszont nem biztos, mivel maga a kastély nagyon szép, de nem arra használják, amire szerintem kellene (vagy a csehek), hanem iroda az egész. Csak az egyik szárnyában van egy kis Beethoven múzeum. A Mester gyakori vendég volt itt, e miatt is tartanak a szigeten a nyári időszakokban hangversenyeket (maga a Beethoven szobor és a szabadtéri színpad területe nagyon el van hanyagolva, ezért is nem fényképeztem le). A terület inkább fagyűjtemény mint botanikus kert, de szerencsére a tavat két csatornán keresztül is meg lehet táplálni, az legalább nem mocsarasodott el, mint több arborétumban ez tapasztalható. Egyszer meg lehet nézni, ha valaki erre jár, de szerintem nem ez a legszebb magyar arborétum. Sokat rontanak még a beleépített kutató és ellátó épületek is (lásd.: a Fitotron).

 Martonvásár - az információs tábla
  Martonvásár - a kastély
  Martonvásár - a kastély
  Martonvásár - a tó
  Martonvásár - az egyik vizes árok
  Martonvásár - a szigetre menő híd
  Martonvásár - a fitotron
  Martonvásár - Brunszvik Teréz szobra
 Martonvásár - a park

Pákozd-Sukorói Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola:



Szinte minden héten elmentem az arborétum mellett, de hétfőnként zárva volt, péntekenként meg túl későn jártam erre. Ezen a hétvégén végre időben elindultam hazafelé és meg tudtam tekinteni. Igazából nem egy nagy szám, meg a kánikula legmelegebb napját is kifogtam, ezért nem is voltak sokan (egyedül voltam). Viszonylag könnyű idetalálni, a Pákozd és Sukoró közötti útról kell lekanyarodni a velencei tó felé. Jó az irányítás, könnyű odatalálni. Van nagy parkoló (most tök üres volt) de én a bejárat mellett parkoltam le, nem zavartam senkit. A belépő nem túl drága, 700 Ft/fő felnőtt részére. A bejárattól egy széles út vezet a bemutató épület felé, mellette a környékről származó kőzet-bemutató. A domb tetején kis bemutató épület, amely a helyi faunát mutatja be. Innen lehet elkanyarodni a kilátó felé, ahonnan igen szép a kilátás a Velencei tó felé. A dombról lefelé menve az átellenes oldalon juthatunk le a játszótér részhez. Ebben az a rossz, hogy a gyereket végig kell cipelni az arborétumon, hogy oda jusson, ez melegben elég macerás. Nekem az egész arborétum jellege furcsa, ugyan néhol ki van téve egy-egy fa neve táblán, de valahogy az egész nem hasonlít az általam ismert arborétumokhoz. Olyan, mintha egy meglévő erdőt kerítettek volna be. 
Ha az arborétum lejáratánál tovább megyünk a Velencei tó felé, balra található a Don kanyar emlékkápolna.

  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum
  Pákozd-Sukorói Arborétum, a kilátó
  Pákozd-Sukorói Arborétum, kilátás a Velencei tóra
 Pákozd-Sukorói Arborétum, kilátás a Velencei tóra
 Pákozd-Sukorói Arborétum
 Pákozd-Sukorói Arborétum
 Pákozd-Sukorói Arborétum
 Pákozd-Sukorói Arborétum
 Pákozd-Sukorói Arborétum
 Pákozd-Sukorói Arborétum
a Don kanyar emlékkápolna

Sárvár, a Sárvári Arborétum:



Ha valamelyik arborétumnak jó a fekvése, akkor ezé nagyon az, ugyanis a város kellős közepén található ez a közel 10 ha-os figyelemreméltó gyűjtemény. Tehát ha valaki Sárváron van, na hagyja ki ezt a fagyűjteményt, mert tényleg megtekintésre méltó. Mivel arborétum, virágokra ne nagyon számítsunk, de fagyűjteménynek elsőrangú. Az anyaga gyakorlatilag két részre osztható:
- egykori ártéri ligetes keményfás erdő,
itt közel 400 éves kocsányos tölgyek, szilek, kőrisek ölelik körbe a tavat.
- hagyományos értelemben vett arborétum, itt 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, stb találhatóak.
Az arborétumot bejárva megállapíthatjuk, hogy angolparkhoz hasonló kialakítása egy nagyon kellemes környezetet biztosít egy kellemes sétához. A lombozata sok helyen teljesen zárt, ezért még nagy melegben is igen kellemes az éghajlata. A fák ténylegesen hatalmasak, látszik rajtuk a "matuzsálemi" kor, mégis egészségesek. Az egész arborétumot átlengi egy nagyon kellemes légkör.
A parkban található ég az Erdészeti Tudományos Intézet kutató épülete is (jó helyet választottak). Az üvegházak üzemi területek, e miatt sajnos nem látogathatóak. 
Szerintem kihagyhatatlan, ha valaki Sárváron időzik!

a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum, az információs tábla
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum
a Sárvári Arborétum

Szeged, Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje:


Cím: Szeged, Lövölde u 42.

Röviden a füvészkert történelméről. Az I. Világháború után a kolozsvári egyetemet Szegedre költöztették (1922), ahol a város 20 ha szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítésére. A betelepítés 1925-től folyamatos. Mint a neve is mutatja, elsősorban oktatási célból létesült, de ettől függetlenül szabadon látogatható. 
Megközelítése: legjobb a belváros felől a Belvárosi hídon áthaladva lemenni a Tisza partra. Itt a gát mellett egészen az út végéig kell elautózni, majd egy bal fordulóval rátérünk a bejárathoz vezető útra. A füvészkert jellegzetes székely kapuját könnyű megtalálni.

a Füvészkert bejárata

A bejárat mögött látható a kazánház repkénnyel befutott kéménye:

a kémény

A terület három részre osztható:
- Park
- Társulások
- Arborétum

a Füvészkert információs táblája

Egy átlag látogatónak természetesen a Park a leglátványosabb rész, itt találhatóak a tematikus bemutatóhelyek (sziklakert, rózsakert, tavak, üvegházak, stb.). Itt található Közép Európa legnagyobb szabadföldi indiai lótusz állománya, melyet a füvészkert saját artézi kútjából táplált tavakban mutat be. Ugyancsak különlegesség a dél-kínai ősfenyő is.

 a Park
a Park
a Park
indiai lótuszos tó
indiai lótuszos tó
a rózsakert
 orchidea az üvegházban
orchidea az üvegházban
a dél-kínai ősfenyő

Érdemes még a Társulások hátsó részét is megtekinteni, mivel talán ez áll a legközelebb egy természetes állapothoz, patak, tó található itt, a gyalogút néhol fa pallókon halad a mocsáros terület miatt.

pallós út
 Társulások
 Társulások
az egyik tó a Társulások területén
 tavi tükröződés a Társulások területén
tavi tükröződés a Társulások területén

Szombathely, Kámoni arborétum:



Ha sommásan akarnám összefoglalni a dolgot, akkor egyszerűen azt mondanám: gyönyörű. Mert tényleg az. Látszik, hogy fejlesztik, karbantartják, világos koncepció van a vizes részek üzemeltetésére, stb. De azért egy kicsit részletesebben is foglalkozom vele:
A városból könnyű kitalálni, a buszpályaudvartól kb. 200 m-re É felé megy a Paragvári út, ezen kell addig menni, amíg a feliratos nyíl jobbra nem mutat (nem túl feltűnő). Itt egy normális parkoló van (ingyenes) és itt található az arborétum bejárata is (egy új, modern épület, de nem illúzióromboló, jól eltalálták). A nevéből következően ez egy dendrológiai gyűjtemény, a különféle fákra szakosodtak. Magyarul egy fagyűjtemény. Ebben a tekintetben viszont Mo-n a legfajgazdagabb (kb 3000 fafaj). Az arborétum szélén folyik (de még belül) a Gyöngyös patak, ennek a vizét használják fel a kis tavak átöblítésére. A patakot szépen felduzzasztották, így van esése a víznek, hogy mozogjon. E miatt viszont szépen átmossa a kis tavakat, ezt sok arborétumban ill. botanikus kertben nem csinálják komolyan, így az ottani tavak sok esetben el algásodnak, mocsarasodni kezdenek, látszik rajtuk a leromlás jele. De nem itt! A tavacskák között kis erecskék csordogálnak. Pazar látvány az egész. 
Ez egy olyan hely, amelyet csak ajánlani tudok megtekintésre!

 a Kámoni arborétum bejárata
 a Kámoni arborétum információs táblája
a Kámoni arborétum
 a Kámoni arborétum
 a Kámoni arborétum
 a Kámoni arborétum
a Kámoni arborétum
a Kámoni arborétum

Tata/Agostyán, az Agostyáni arborétum:


Néha milyen kincsekre bukkan az ember. Éppen Tatáról tartottam Bajnára, mikor az út mellett megláttam, hogy Agostyánban van egy arborétum. Ez pld. egy olyan hely, amiről még én sem tudtam, ráadásul azért Budapesthez sincs túl messze. Egyébként Agostyánt Tatához csatolták, ezért a nem önálló helységnév. 
Ha Tata felől jövünk, akkor át kell menni a településen és úgy három km-re jobbra meg is találjuk a bejáratot. Ez még nem az arborétum. Nemsokára egy parkolóhoz érünk, itt le lehet tenni járművünket. Az arborétumba egy székely kapun keresztül lehet bejutni. Amúgy van belépő (ha jól emlékszem 600 Ft/fő), de nem volt sehol senki, így bementem, később sem találkoztam senkivel, így ingyen néztem meg. A bejárása igen egyszerű, vagy egyenesen végigmegyünk a bejárati úton ami az arborétum végén jobbra visszakanyarodik és végül is visszajutunk a bejárathoz, vagy rögtön lekanyarodunk jobbra és visszafelé tesszük meg az utat. Mindkettőnek meg van az előnye bizonyos dolgokban. Ugyanis az arborétumot eleve úgy alakították ki, hogy minél dekoratívabb legyen. Egyrészt tényleg fagyűjtemény (arborétum), a fafajok precízen meg vannak jelölve, másrészt tényleg elérték a dekoratív célt. Na itt jön a két megoldás. Ha rögtön letérünk jobbra, akkor egy kis tóhoz jutunk le, itt piknikhely is van kialakítva. Továbbmenve eljutunk a felső tóhoz (erre egy kis takarítás ráférne), majd nemsokára visszafordulunk a főbejárat felé és az arborétum legszebb részében találjuk magunkat, ráadásul a legjobb fényviszonyok közepette. El tudom képzelni, hogy ősszel micsoda színorgia lehet itt (vagy lehet, hogy ez minden képzeletet felül múlik?). Ha viszont a bejárati úton megyünk végig, akkor elsőre csodálhatjuk meg a központi részt és az arborétum bejárása után leülhetünk piknikezni a tó partjára. 
Nem tudom, hogy milyen a látogatottsága, mert amikor én voltam ott, akkor rajtam kívül senki nem volt az arborétumban. Talán hétvégeken többen vannak. Kellene egy kicsit nagyobb hírverés, mert megérdemli!
Megnézendő, ha valaki Tatán vagy a környéken jár (Tatától kb 8 km!)!

az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum

az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum
az Agostyáni arborétum

Vácrátót, MTA Ökológiai Kutató Központ, Ökológiai és Botanikai Intézet, Nemzeti Botanikus Kert:


Szerencsére nem csak a neve ilyen hosszú, hanem a látnivalók listája is. A leírások alapján hazánk legnagyobb és legfajgazdagabb botanikus kertje. Az biztos, hogy nagyon látványos, változatos. Miután ez a botanikus kert nagyon közel van hozzánk, ide sűrűn el tudunk látogat, láttuk már mind a négy évszakban.
Röviden a történetéről. A vácrátóti kastély parkjából alakították ki, többszöri tulajdonos váltás után Vigyázó Sándor tulajdonába került, aki akként végrendelkezett, hogy ha fiú örökös nélkül halna meg, az a birtok átmegy az MTA birtokába. Miután fia lett, így a park nem került az MTA birtokába azonnal, de a fiú is így rendelkezett és miután neki nem volt fiú ági örököse, így az Akadémia örökölte a parkot. Folyamatos perlekedés, a birtok eladása miatt azt birtokba venni nem tudta. Végül 1952-ben tudta átvenni a botanikus kertet.
Tematikus része viszonylag kevés van a nagyságához képest, de méltán világhírű a Soó Rezső akadémikus által kialakított virágos növények rendszertani fejlődése rész.

a botanikus kert térképe

Jelenleg négy tematikus bemutató terület van ebben a botanikus kertben:
- növényrendszertani gyűjtemény
- dendrológiai gyűjtemény
- évelő és sziklakerti növények
- üvegházi gyűjtemény
A park területe többféle sétára ad lehetőséget, az ezekről szóló javaslatok ITT tekinthetőek meg.
Mielőtt a sok fényképet felraknám ide, egy dolgot még megemlítenék. Nagyon tetszik az, ahogy a folyó vizeket felhasználják, tavakat alakítanak ki, ugyanis ezek rendkívül látványossá és élővé teszik a botanikus kertet. A kert egyes részei kifejezetten vadregényesek.


a bejárat melletti épület (a tornácos ház)
a kastély épülete (jelenleg az MTA használja)

Ennél a képnél meg kell állni egy kicsit. A kert rendkívül attraktív volta miatt igen gyakori helyszíne volt több filmnek is, pld A Pál utcai fiúk egyes jelenetei (pld. a vörös ingesek éjszakai gyűlése), vagy a Bors c. TV sorozat több jelenete.

 a Botanikus kertben
 a Botanikus kert télen
 a Botanikus kert ősszel
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kertben
 a Botanikus kerten átfolyó patak
 a Botanikus kertben
műrom a botanikus kertben

Ezzel a sok képpel azt szeretném bemutatni, hogy tényleg érdemes ide eljönni, főleg a budapestieknek, ill a környékbelieknek nagyon jó és szép kirándulási lehetőség.

2012 őszén ismét kimentünk Vácrátótra (immár sokadszorra, de nem minden cél nélkül), egyrészt a gyönyörű szép őszi idő és a színek miatt, másrészt azért, mert úgy saccoltam, hogy az új üvegházak talán elkészültek. Ez részben igaz is lett, a régi üvegházat ismét látogatni lehetett, valamint az újak közül elkészült a pozsgásokat és kaktuszokat bemutató rész, valamint a másik üvegházat ez előbbivel összekötő nyaktag, amely a KarbonHáz névre hallgat. Bejárva több arborétumot és botanikus kertet, nagyon kellett ez a fejlesztés, egy korszerű üvegházrendszer nagyon hiányzott ide. A pozsgásokat és kaktuszokat bemutató üvegház szerintem nagyon jól sikerült, az indításra is igen szépen lett betelepítve (a másik betelepítése éppen most folyik, valószínűleg tavasszal az is kész lesz). Az egyetlen kifogásom talán az lenne, hogy ahhoz képest hogy száraz tájak növényeit mutatták be, a páratartam nagyon magas volt (sokkal magasabb, mint az újra látogatható régi üvegházban), ezt azért nem értettem világosan miért kell. Az itteni növények száraz, meleg klímát kívánnak (vagy én nem tudok valamit).
A két új üvegház között helyezkedik el a KarbonHáz, ez a klímaváltozással, az ökológia lábnyommal, stb-vel kapcsolatos jelenleg aktuális problémákat mutatja be (talán egy kicsit túl szerényen, az ügy fontossága miatt talán egy kicsit (jó értelembe vett) nagyobb agresszivitással, erőteljesebb figyelemfelhívással kellene operálni. De legalább van). Innen átmentünk a régi üvegházba, itt sokkal kellemesebb volt a klíma, kisebb páratartalom, alacsonyabb hőmérséklet, sokkal kellemesebb volt nézelődni itt, mint a kaktuszoknál. Ez után belevetettük magunkat az őszi arborétumba, mit ne mondjak, frenetikus volt.

 a KarbonHáz
 a pozsgások és kaktuszok üvegháza
 a pozsgások és kaktuszok üvegháza
 a pozsgások és kaktuszok üvegháza
 a bemutató üvegház
 az arborétum ősszel
  az arborétum ősszel
 az arborétum ősszel

Időközben elkészült az üvegházak másik része is, ez a bromélia/orchidea ház:






Visegrád, Bertényi Miklós füvészkert:



Nagyon fiatal füvészkertről van szó, kialakítása is csak az 1960-as évek 2. felében kezdődött meg, egy erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján kezdtek el a meglévő lombos fa állományhoz fenyőfákat telepíteni. Később bekerítették, majd Bertényi Miklós (az arborétum névadója) és dr. Varga Gábor vezetésével megkezdték a terület arborétummá alakítását. A későbbi telepítéseket úgy irányították, hogy a különböző évszakokban, főleg ősszel, színpompás látványt nyújtsanak a fák. 
Ha belépünk a területre, alapvetően két irányba mehetünk. Ha balra megyünk, akkor eljuthatunk egy szép szurdokos részre, amelyet egy fa járdán és lépcsőn közelíthetünk meg. A szurdokot elhagyva egy igen látványos virágos rétre jutunk. Vagy végig megyünk rajta, vagy jobbra tartva elérhetjük a szokásos kiránduló ösvényeket. Szerintem ez a füvészkert legszebb része. A többi terület hagyományos arborétum, szépen felújított hidakkal, gondosan karbantartott ösvényekkel.

 a bejárat
irány a szurdok
 irány a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
 a szurdok
a füvészkert
 a füvészkert
 a füvészkert
a füvészkert

Miután az a füvészkert az Apátkúti völgy É-i bejáratánál található, érdemes egy nagyobb túrával összekötni: a völgyben egy helyes kis patak folyik, vannak pisztrángos tavak, kis vízesés, a füvészkert mellett nagy rét, pihenőpadokkal, tűzrakási lehetőséggel, maga az Apátkúti völgy pedig nagyon szép.

- Zalaegerszeg, a Csácsbozsoki Arborétum:


Erről a helyszínről tudtam, hogy most nem lehet megnézni, de a miatt azért erre kanyarodtam, mert állítólag MO egyik legszebb arborétuma, bár a környékbelieket leszámítva viszonylag kevesen tudnak róla.
Kialakulás érdekes, mert ezt a helyet eredetileg nem arborétumnak szánták. A II. VH előtt csemetekert volt itt, hatalmas lucfenyvesekkel körül véve. A II. VH-ban hadi célokra kitermelték a lucfenyőt. A terület helyreállítása céljából 30-40 féle fenyőt és lombos fát telepítettek ide. A csemetekert funkció a 60-as években szűnt meg és ekkor kerítették körbe a területet és lett arborétum, mely jelenleg 60 ha (csak összehasonlításul: a vácrátóti botanikus kert 27 ha). Az kívülről is jól látszott, hogy igen jól karbantartott területről van szó, a zalaegerszegiek egyik kedvenc kiránduló helye. A tavaszi virágözöne legendás. Aki teheti, látogassa meg április 1 és szeptember 30-a között (de csak szombat- és vasárnaponként, valamint ünnepnapokon)!








Időközben ide is el tudtam jutni még egyszer. Bár elvileg most is zárva lett volna, azonban a fakitermelés miatt nyitva volt a főkapu, így egy kicsit beosontam. Az akkor készült képek közül feltöltöttem néhányat.








- Zirc, az Arborétum:



Zircen az Apátságon kívül van egy nagyon szép arborétum is. Amilyen a szerencsém, március 15-én nyitottak és meg 13-án voltam ott. Szerencsére az ott dolgozók egy kicsit beengedtek, így néhány képet azért tudtam készíteni. Az biztos, hogy egy szép nyári napon vissza kell ide jönni, akkor nagyon szép lehet. 
Az Arborétummal kapcsolatban az az érdekes, hogy a ciszterciták kezdték el kialakítani, kezdetben egy halastavat létesítettek, majd e körül elkezdtek különféle fafajokat betelepíteni. Jelenleg ez Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma. Közel 600 fa és cserje féle található itt. 2008 és 2012 között hatalmas rekonstrukciót hajtottak végre az Arborétumban (az egész valószínűleg csatlakozik az Apátság felújításához, így együtt egy nagyon szép együttest fognak alkotni. Az Arborétum határos az Apátsággal). A bejáratot könnyű megtalálni, az országút felől jól jelzik. A bejárat mellett kis parkoló.


a bejárat (pénztár)
az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum
 az Arborétum (tőzikiék)
 az Arborétum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése