2013. január 23., szerda

Magyar nagyvárosok: Szeged, SzG3

Magyarországról szóló egyéb részletesebb beszámolók:

végig a Rába (Raab) mentén
magyar nagyvárosok: Szombathely
arborétumok, botanikus- és füvész kertek Magyarországon
az Őrség és közvetlen környéke
skanzenek, ipari skanzenek, szabdtéri múzeumok, tájházak Magyarországon
magyar városok: VisegrádFOTÓALBUM
- Batthyányok földjén
Várak, kastélyok, várromok Magyarországon

2009 és 2010 között sokszor voltam Szegeden, mivel a feleségem vezetőképzőn vett részt, ez alatt volt alkalmam alaposan megismerni a várost.


Szegedről magáról nem fogok sokat írni, inkább kiemelek néhány nevezetességet. Hiába Mo. harmadik legnagyobb városa, bennem csalódást keltett. Az első (és erről már újságokban is cikkeztek, TV-ben is lehetett látni), hogy úgy fel van túrva (2010), hogy ehhez képest Budapest semmi (itt viszonylag kis területre nagyon sok feltúrás esik). Én, mint mérnök, el sem tudom képzelni, hogy mi indokolta azt, hogy a felújítandó villamosvonal teljes szakaszát felszedjék. Miután ez több kilométer hosszú, csak egyes szakaszain dolgoztak, kb. 95 %-án nem történt semmi. Szerintem fel kellett volna szedni a 10 %-át és azt gyorsan megcsinálni, addig a többi szakasz mellet legalább normálisan lehetett volna közlekedni. Ezen kívül nagyon sok helyi felbontás és építkezés is van, amelyek nagyon zavarják a közlekedést.
Ezen kívül szerintem maga a város is nem túl látványos, ha a Dóm nem lenne (meg a Dóm tér), akkor nagy bajban lennének. A belváros is kicsi, gyakorlatilag két sétáló utca keresztezi egymást (ez négy háztömböt jelent), nagyjából ez a belváros. Ez persze tele van bankkal, cukrászdával, étteremmel, de szerintem nem ezért jönne más ide (nekem kellett), hogy megtekintse. Az a néhány szép épület, ami itt található (Városháza, Reök Palota, stb.) zömmel csak kívülről tekinthető meg. Szerencsére van néhány szép parkjuk, de a Tisza part is egy alsó rakparti jellegű, az egész belváros hosszában út fut végig mellette (ny-i partja). A másik partra viszont már át kell kirándulni, mert a Füvészkerten kívül más látnivaló a másik oldalon nem nagyon van. Maga a Tisza part a Dóm felőli oldalról nézve eléggé kietlen képet mutat. 
Bár önmagukban nem nagy számok, de nekem Szegeden legalább valamilyen helyi kellemes meglepetést az alábbi helyek jelentettek:
az Egyetem Füvészkertje
a Ferences templom és rendház
(ezekről alább részletesebben)
Maga a város építészetileg eléggé eklektikus, igazából nem túl szép, tipikusan "magyar", még ha nem szívesen írom is le ezt.
Összefoglalva: nekem nagyon nem tetszett Szeged!


Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klíma- és villanyszerelés Budapesten és környékén

Először nézzünk meg néhány képet a belvárosból, majd vegyük sorra a nevezetességeket:

 a Tisza part a Dómmal
 a Belváros
 a Reök palota
 a szegedi Nemzeti Színház
 a görögkeleti szerb ortodox templom
 a Tiszai pályaudvar
 a Belvárosi híd
Most jöjjenek a nevezetességek:

- a Dóm vagy más néven a Fogadalmi templom:


Aki eljön Szegedre, az általában elsőnek szegedi Dóm-ot, más néven a Fogadalmi templomot nézi meg.
A Dóm értelemszerűen a Dóm téren található, ami egy U alakban épületekkel körbevett hatalmas tér. A házak sötétek, stílusuk komor, még szép időben is nyomasztóan hatnak. A dómmal kapcsolatban az a fő kifogásom, hogy tipikusan a kevesebb több lett volna esete: kupola, kupola hátán, oszlop oszlop háton,, torony torony hátán, folyosók folyosó hát, stb., ettől az egész szerintem nagyon zavaros lett. A belseje sem túl szép, arab stílust próbáltak vegyíteni a múlt század eleji festészettel, az ábrázolások is elnagyoltak szerintem. A színválasztás sem túl sikeres. A Dóm miatt lerombolták a Demeter templomot, aminek csak az egyik tornya maradt meg (szerintem jobb lett volna ha azt hagyják meg). Elmondható, hogy a Dóm monumentális, messziről (és szemből) még elfogadható kinézetű, de egyszer elég volt látni, főleg belülről. 
Most néhány szó a dóm történetéről:
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré-Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
(Wikipedia)

a szegedi dóm

  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
a Dóm látképe a Belvárosi hídról 
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
 a Dömötör templom
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
  Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)
 a Dóm tér
 a Dóm tér

- a Városháza, a "Sóhajok hídja":


Szegeden járva a belvárosban könnyű eljutni a Széchenyi térre. A tér ny-i oldalán található a szépen felújított Városháza.
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internet hozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.
(Wikipedia)

 Szeged, a Városháza
 Szeged, a Városháza
Szeged, a "Sóhajok hídja"

- Ferences templom és kolostor:




A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje mellett (lásd alább) egy másik kellemes meglepetés volt (ellentétben a Dómmal) ez a templomegyüttes. A Szegedi pályaudvartól nincs messze, de tulajdonképpen a belvárostól is csak úgy 20 percre van gyalog.
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese.
A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel.
Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15.-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.
A torony a hazai ferences templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglal helyet, mert így zsolozsmázás közben előírt harangozást így könnyebben és egyidejűleg lehetett elvégezni. Alsóvároson a tornyot már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ban, a sisakja csak 1827-ben lett készen. A tornyot a szentélypárkány magasságáig gótikus, földszinti részét négy fiókboltozat fedi bordák nélkül, a sarkokban egy-egy keskeny lizénával. A dísztelen bordás csillagboltozatú sekrestye keleti falát két keskeny, egyszerű bélletű csúcsíves ablak töri át. A keresztelőkápolnává átalakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. Ezek témái: Isten lelke a vizek felett, Mózes vizet fakaszt a kősziklából, Jézus megkeresztelkedése, és Az egyház térítő munkája.
A templom boltozata hálóboltozatos. Boltozatának bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben elődjével, ami kőből volt. Ezeknek szebb darabjai bekéredzkedés esetén megtekinthetők a kőtárban. A templomnak csak az egyik oldalán vannak ablakok, mint ahogy az szokásos a gótikus templomoknál. Mérművei hiányoznak. A templomhoz még egy káptalanterem is kapcsolódik, aminek boltozata és mérműves ablakai még megvannak. A torony aljában sekrestyét alakítottak ki.
A templom mellé egy kolostor is csatlakozik. A kolostor Kapisztrán János szegedi látogatásakor (1455. szeptember közepe) még nem, de 1459-ben már állott. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem. A nyugati szárnyban vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. A nyugati szárnyak észak felől nyílik bejárata. A kolostor ablakai 40*80 magasak. Voltak 20*40 cm-es ablakok is, melyeket később befalazták. Az ablakok könyöklői 105–120 cm magasan vannak. A folyosó földszintje téglából, az emelete gerendavázas szerkezettel épült 1503 és 1543 között.
A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. A ferences rendház népszerűségét és a Havas Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte az ún. Segítő Boldogasszony főoltárkép. Az oltárképet 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg.
A hódoltság alatt éppen nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Az engedélyeket csak úgy kapták meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki. Az engedélyekért jelentős díjakat, pénzajándékokat kellett fizetni. Ennek ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint. A hódoltság idején 1624-ben történt a legnagyobb építkezés, amikor új mennyezetet építettek. 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, majd pár évvel később a kolostort is rendbe hozták. A 17. század második felében nagyobb restaurációs munkálatok voltak. A templom teljes megújítása a következő századra maradt.
A török alóli felszabadítás (1686) után a kolostor hanyatlott, de nem néptelenedett el. II. József betiltotta a rendet, de nem hosszú ideig.
A szegedi barokk világnak alighanem legnagyobb művészi teljesítménye az alsóvárosi templom rekonstrukciója. Itt lényegében nem kerül sor építészeti stílusváltásra, csak toronnyal és új rendházzal való kiegészítésre. A templom külsején – az új főkaputól eltekintve – semmit sem változtattak. A templom belső berendezése teljesen barokk ízlést tükrözi.
A belső tér leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette Sarecz György, egy dalmát származású gazdag polgár költségén. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre. Középen a Napbaöltözött Asszony, Mária látható, amint a Szentháromság elé járul gyarló emberiség bűneinek bocsánataiért. A lába alatti holdsarló az ellenséges hatalmak fölött aratott győzelem jelképe. Ekkor helyezték el a főoltárban a Segítő Boldogasszony kegyképét. A legenda szerint a kegykép csaknem száz esztendeig rejtőzködött templom melletti Csöpörke tóban, míg egy lovát itató török katona meg nem találta. Ezt az eseményt ábrázolja a bejárattól balra eső oszlopon elhelyezett dombormű, amelyet Heksch Nándor készített Parobek Alajos festménye alapján.
Az oltárkép fölött a Mária monogram látható. A monogram fölött Isten szeme, mint a Szentháromság jelképe következik, amely ébren őrködve figyeli a jókat és a rosszakat egyaránt. Ez döntő szerepet játszhatott az alsóvárosi napsugaras házak 18. század végi kialakulásában. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A kriptában nyugszik a török alóli fölszabadító ostrom során elesett De la Vergne francia tábornok és számos, jobbára osztrák tiszt.
A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak.
A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. Az oltárképen stilizált barokk tájba helyezett kereszten függő Megváltó vére a kereszt lábát körülölelő kádba folyik. A kádat a megváltás előhírnökei és tanúi állják körül: Péter és Pál, Keresztelő Szent János, Mária Magdolna, Dismas, a jobb lator, Longinus – aki lándzsával megnyitotta a halott Jézus oldalát, Ádám és Éva, valamint Dávid király. Kagylóval merítenek a vérből és a Purgatóriumban sóvárgó lelkeknek nyújtják. A bűnbánó szentek azzal vigasztalják a tisztítótűzben szenvedőket, hogy ők is bűnöztek, mégis szentek lettek.
A szemközti kép a híres czestochowai kegykép művészi átköltése Morvai Andrástól 1740-ből, melyet a szegedi nép Fekete Mária, Szerecsön Mária néven emleget. Az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben tizenhat pálos szerzetessel Márianosztráról Czestochwaba, hogy Hedvig leányának, lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen. Arról készítette Sobieski János lengyel király az eredeti másolatot, amely Bécs török alóli felmentésének szimbóluma lett. Ez utóbbi festményről készült a szegedi, de itt Mária nem Szűzanya, hanem királynő képben jelenik meg. Az alsóvárosiak ezt a képet szeretik, mert az igazi kegyképpel, a főoltárképpel nem tudtak meghitt kapcsolatba kerülni annak magas elhelyezkedése miatt. A kép köré táblákra írott szövegek találhatóak, melyek a nép kéréseit, köszöneteit tartalmazzák. Az idők folyamán elsötétült kép kultusza 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette. A Fekete Mária című versének sorai a kép melletti falrészen márványba vésve olvasható.
A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. Ő faragta a többi oltár szobrait is. Az utóbbi oltár üvegszekrényébe zárt, népies Piéta szobra a régi, az 1739-ben felszentelt oltárról került át ide. Fölötte a paradicsomi tudás fája látható, az almát szájában tartó kígyóval, míg a fából az oltár felső párkányzatán kereszt nő ki.
A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása. A mű keresztes zászlóval a kezében ábrázolja Hunyadi János hős papját, amint rohamra lelkesíti Nándorfehérvár védőit. Egyik mellékalakja a bástya falán kúszó riadót fújó magyar vitéz, a másik egy elesett török katona, aki még holtában is erősen fogja a lófarkas zászlót.
A következő Szent József oltár Szent Józsefet, az asztalosok, ácsok védőszentjét ábrázolja. A vele szemközti Szent Anna oltár a parasztgazdák védőszentjét ábrázolja. Szent Anna az asszonyok patronálója volt, női bajokkal, gyermekbetegségekkel fordultak hozzá. Ezt a két oltárt az 1740-es években emelték.
A diadalív jobb és bal oldalához támaszkodó Szent Antal és Szent Ferenc oltár képe Josef Hautzinger műve. Szent Antalhoz imádkoztak gyermekáldásért az asszonyok, férjért a hajadonok. A szentélyben is volt két későbarokk mellékoltár, melynek oltárképei az 1996/97-es helyreállításig láthatóak voltak: északon a Szent Vendel oltár (1771), délen a Nepomuki Szent János oltár (1777). A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. Legfölül Szent Mihály arkangyal látható, alatta a frigyszekrény sátra, a Tízparancsolat kőtábláival, melyet háttérbe szorít az Újszövetség forrása, a Szentlélek elöl lebegő galambja. A hangvetőn négy angyalka ül, kezükben a Hit (kereszt), Remény (horony), Szeretet (szív), és Igazság (mérleg) szimbólumaival. Alul, a mellvéden a Jó pásztor és négy evangélista szobra látható, melyek egy ismeretlen művész alkotásai 1781-ből.
A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja Kontuly Béla tolmácsolásában. Az előbbi kép eseményei alulról fölfelé haladva: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Szent Erzsébetnél, Jézus születése, a Háromkirályok imádása, Mária és József megtalálják a 12 éves Jézust a templomban, Jézus megjelenik Máriának a Genezáreti tó partján, Mária mennybemenetele.A szemközti freskó részletei szintén alulról felfelé haladva: Krisztus sírba tétele, Levétel a keresztről, Jézus bemutatása a templomban, Keresztvitel, Krisztus elfogatása, Menekülés Egyiptomba, Golgota. Mindkét festmény a templom 1-1 oldalbejárata felett látható.
A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyés szekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették. A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében levő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A kapukat minden bizonnyal budai kőfaragók készítették. A kolostor kapuját szegedi kőfaragók készítették. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg. Egyedül a kóruskarzat változtatta meg a belső térnek a bejáratot követő részét. Az 1742-ben épített, majd 1776-ban megújított kóruson 1903-ban helyezték el az Angster és fia által épített orgonát. Az első orgonát azonban már 1711-ben felállították Diánovics János dalmát származású városi tanácsnok költségén.
Schneider Vendel házfőnök nevéhez fűzhető a templom 1937-es jelentős mértékű fölújítása. Porabek Lajos 1938-ban oly mértékben átfestette a Keresztút stációit, hogy eredeti kvalitásai nem ismerhetők fel.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek köszönhetően eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után visszakapta a Magyarországon újraalakult rend, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
2003-ban lett 500 éves a Havas Boldogasszony templom. Vízkeresztkor egyéves ünnepségsorozat vette kezdetét, melyet Gyulay Endre szeged–csanádi megyéspüspök nyitott meg szentmise keretében. A szentmisén Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony is részt vett. A rendház templom melletti folyosóján és a sekrestyében kiállítást szerveztek.
A templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából újra cserélték. A Bálint Sándor néprajzkutatóról elnevezett 750 kg súlyú, fiszre hangolt harangot Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök áldotta meg.
A főbejárat előtt áll Szűz Mária, Magyarország védőszentjének barokk szobra 1724-ből, melyet 2007-ben felújítottak.
A templom oldalkapuja felett található Mátyás király emlékműve, mely a bautzeni másolata. Az 1930-as években helyezték ide (a dombormű egy másolata megtalálható a budai vár egykori Domonkos-templomának falán - ma a Hilton Szállóhoz tartozik - is, valamint az Epreskertben is, ahol a Magyar Képzőművészeti Egyetem műtermei és a Szobrász Tanszék kiállítóterme van elhelyezve). A teret, mely eredetileg a Barátok tere nevet viselte, ma Mátyás király térnek nevezik. F
orrás: Wikipedia

  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
  Ferences templom és kolostor
 Ferences templom és kolostor

a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje


Október elején mentem megnézni füvészkertet, míg a feleségem az Egyetemen előadásokat hallgatott. Az idő gyönyörű volt, napsütés, ami a színeket alaposan kihozta. A füvészkert amúgy nem túl nagy (kb. 2-3 órát, némi üldögéléssel, nézelődéssel el lehet itt tölteni). Viszonylag nem túl egyszerű idetalálni, bár csak egy trükkje van a dolognak, ha a Belvárosi hídon átjövünk erre az oldalra, a híd után 180 o-os szögben vissza kell fordulni a Tisza felé, kimenni a gáton futó útra és azon menni tovább. Kb. 2-3 km után az út balra kanyarodik és kb. 700 m múlva balra megtaláljuk a bejáratot. Ha más úton megyünk, bele gabajodtunk egy nagy lakótelep kusza úthálózatába (Én is ezt tettem először). Igyekeztem nem figyelembe venni, hogy nyáron láttuk a müncheni botanikus kertet (abszolute mások a lehetőségeik), így egészen kellemes lett az itt tartózkodásom, bár az üvegházak sajnos eléggé lepukkadtak voltak, viszont az idegenvezetés az üvegházban nagyon lelkes volt. A botanikus kert fő látványosságai a bejárat köré csoportosulnak, itt vannak a tavak (ezek szépek), a rózsakert, az üvegházak, a növényritkaságok, a kert kb 80 %-a egy szép erdőnek tekinthető, tóval, őzzel. Mindenesetre a látvány az Alföldön nagyon kellemes, nem egy pusztában vagyunk. Most néhány szó a park történelméről:
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.

Szöveg (részben): http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/


 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a bejárat
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a kémény
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, az üvegházban
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a rózsakert
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a lótuszok tava
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a délkínai ősfenyő
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, mocsárciprus
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

- Vadaspark:



Szegedről szólva még egy helyről nem írtam, ez a Vadaspark. Ennek persze az egyik oka az volt, hogy 2010-ben, amikor ott voltam, még csak nagyon a kezdetén tartottak a fejlesztéssel. Ez a miatt volt, hogy ez a vadaspark a legfiatalabb állatkert Mo-n, és ez akkor még meg is látszott rajta. Igazából csak a bejárat és annak környéke volt teljesen európai színvonalú. Maga a terület akkor még igencsak egy erdőhöz hasonlított néhány kifutóval. Igaz, a leendő fejlesztések alapjai már akkor látszottak, a TV-ből is értesültem sok dologról, hogy elkészült. Nekem az alap koncepcióból főleg az tetszett, hogy a vadasparkhoz tartoznak az ún. Sancer tavak, ezek közül az egyik mellé egy madárlest is építettek. A közforgalomtól elzárt tavakon nagyon szépen megfigyelhetőek a vízi madarak (egy tó teljesen el van zárva, hogy a madarak nyugodtan ellehessenek ott). Itt láttam először fehér kengurut, valamint itt készült az egyik kedvenc fotóm, a támadóállásban lévő sasról.
Szerintem mostanra már elérte a vadaspark azt az állapotot, hogy ne csak az erdőt, hanem a szó szerinti vadasparkot is láthassa az ember.

Szeged, Vadaspark, a főbejárat
 Szeged, Vadaspark
 Szeged, Vadaspark, az információs tábla
 Szeged, Vadaspark
 Szeged, Vadaspark, a Sancer tavak
 Szeged, Vadaspark
Szeged, Vadaspark

- Kiskundorozsma, szélmalom:



Szegeden járva megnéztem a dorozsmai szélmalmot is (Kiskundorozsma egy Szegedhez csatolt falu). Nagy szerencsém volt, mert egyébként zárva lett volna, de éppen aznap felújítási munkák voltak, így össze tudtam ismerkedni a gondnokkal, aki megengedte, hogy töviről hegyire megnézzem a szélmalmot belülről is. Egészen a tetejéig felmásztam és az összes szerkezetet meg tudtam nézni egészen a lapátok tengelyéig és hogy hogyan adja át a forgásirányt a lefelé menő főtengelynek, nagyon érdekes volt. Ugyanakkor láttam a lapátokat forogni (nem sok ember volt mostanában, aki látta volna ezt - igaz, kézzel forgatták meg, de ez a videón nem látszik). Most a malom történetéről:
Dorozsma valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított, mely a tatárjárás idején elpusztult. 1300 körül újra benépesült. 1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.
Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.
Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.
1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.
Eléggé zaklatott történelem!
(szöveg:  wikipedia)

Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom, forog a malom szélkereke!

 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom
 Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom, az információs tábla
Szeged - Kiskundorozsma, a szélmalom

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése