2013. január 9., szerda

Magyarország - skanzenek, ipari skanzenek, tájházak, szabadtéri múzeumok, SzG3

Magyarországon szerencsére elég sok olyan hely van, ahol épített vagy műszaki örökségünk megfelelő őrzésre került. ezek a skanzenek, tájházak, szabadtéri (ipari) múzeumok sora. elég sokat meg tudtam eddig már nézni, így gondoltam, egybegyűjtöm ezeket, hátha valakinek ötletet, tippet tudok nyújtani ahhoz, hogy ha ilyen irányú igény van, akkor az általam meglátogatott helyeken mire számíthat. A népi emlékekhez még hozzáveszem az ipari skanzeneket is, mivel ezek szintén szabadtéri kiállítások és szintén a(z) (ipar)történelmi múltunkhoz tartozik.
Szokás szerint ABC sorrendben teszem meg, hogy ha újabb helyet tudok meglátogatni, akkor annak elhelyezése ne legyen túl bonyolult.

Egyéb, Magyarországról szóló részletesebb beszámolók:

- végig a Rába (Raab) mentén
- magyar nagyvárosok: Szombathely
- magyar nagyvárosok: Szeged
Visegrád
- arborétumok, botanikus- és füvész kertek Magyarországon
- az Őrség és közvetlen környéke
magyar városok: VisegrádFOTÓALBUM
Batthyányok földjén

Vissza a főoldalra (katalógus)

- Budapest, Cinkotai tájház:


Nemrég a feleségem a XVI. kerületben járt fejtágításon. Megnéztem, hogy mit lehet addig megnézni (mivel elvittem autóval), és gyakorlatilag csak erre bukkantam. gazából ezt sem lehetett megnézni, mivel gyakorlatilag állandóan zárva van (esetleg valami jeles napon van nyitva, ill. telefonon történő előzetes egyeztetéssel látogatható).
"Budapest XVI. kerülete öt - korábban önálló - település (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom) közül Cinkota a legősibb. A főváros közelsége ellenére a környező községek közül Cinkota volt az a település, mely legtovább megőrizte falusias jellegét. A Batthyány Ilona nevét viselő általános iskolában a néhai igazgató, Gyarmati Imre kezdeményezésére az 1960-as évek elején indult el az a gyűjtőmunka, melynek során a lakosok segítségével évtizedek alatt összegyűjtötték a Cinkotán fellelhető népviseletek, népi bútorok és régi használati tárgyak legszebb darabjait. A néprajzi gyűjtemény méltó elhelyezése érdekében hozták létre a 2004 júniusában Cinkotai Tájházért Alapítványt. A XVI. kerületi Önkormányzat megvásárolta, majd helyre állította a régi házat – mely egykor egy jómódú cinkotai gazda tulajdona volt a nagy kerttel együtt – és a Tájház bútorainak restaurálását is elvégeztette."
(forrás: http://www.tajhazszovetseg.hu/cinkota_tajhaz)









Budapest, Magyar Vasúttörténeti Park, Gőzmozdony fesztivál, 2011. 09.:



Most kivételesen nem a helyről írok (azt már korábban megtettem), hanem egy eseményről. Szeptemberben családdal ellátogattunk a Vasúttörténeti Parkba, a gőzmozdony fesztiválra. Egyik ok az volt, hogy amatőr szinten vonat (mozdony) fényképezéssel is foglalkozom, másodszor az unokám, aki lány és csak 2 és negyed éves (2011), nagyon-nagyon érdeklődik a vonatok, elsősorban a gőzmozdonyok iránt. Ezeket pedig hol lehet a legjobban megnézni, mint a gőzmozdony fesztiválon! Ami miatt ezt a beszámolót írom, az az, hogy az ilyen jellegű rendezvényekre azért szeretünk eljárni (pld: repülőnapok is), mert azon túl, hogy a bemutatók tárgya is igencsak érdekel bennünket, az ehhez csatlakozó szervezés is igencsak megfelelő. Látszik, hogy a vasút egy igen szervezett valami (ami érthető a baleset veszélyessége miatt is, valamint nagyon sok embert érint a tevékenysége). Jó volt látni működés közben ezeket a monstrumokat, nekem személy szerint a németek hatalmas gőzmozdonya tetszett (a videón piros kerekekkel látszik majd). Állapota olyan volt, mintha éppen akkor hozták volna el a gyárból vadonatújan. Itt lehetett megtekintené a II. János Pál pápa életét bemutató szerelvényt és a kormányvonat előfutóját is Totus Tuus-os címerrel (Totus Tuus: II. János Pál jelmondata, Teljesen a tiéd). Nagyon kellemes érzésekkel távoztunk. A rákövetkező hétfőn még egy élményben volt részem, ahogy reggel kiértem Vácra, a vonatom után rögtön megjelent egy szerelvény, ami soha nem látott összeállításban közlekedett: volt benne magyar villanymozdony, cseh diesel mozdony, cseh gőzmozdony és több történelmi vagon (köztük étkezőkocsik is). Szerintem ilyen összeállításban ez a vonat talán soha többé nem lesz (vitték haza a csehek a cuccaikat). 

Gőzmozdony fesztivál, 2011. 09.
 Magyar Vasúttörténeti Park, kerti vasút 
 NewAge (14WE) EN61-001rb (Totus Tuus)
 Deutsche Reichsbahn 03 1010
 az Ezüst Nyíl előfutó Totus Tuus címerrel
 Deutsche Reichsbahn 03 1010 + 422 0108
 S.B.D.V. 17c II 250 B2 372
 422 0108 (Zvolen)
 Magyar Királyi Államvasutak R328.054
 Vác, MÁV V42 + CSD T466 + S.B.D.V. 17c II 250 B2 372
Vác, MÁV V42 + CSD T466 + S.B.D.V. 17c II 250 B2 372

- Budapest, Magyar Vasúttörténeti Park, Gőzmozdony fesztivál, 2012. 09.:


Idén már szinte menetrend szerűen látogattuk meg az éppen aktuális gőzmozdony fesztivált. Az idő rendkívül alkalmas volt a program lebonyolításra. Miután meglehetősen hasonló volt a múlt évire, így most nem fogom nagyon részletesen leírni.
Az idei programot a MÁV 411.118-as pályaszámú mozdony felújításának befejezése köré szervezték. A felújítás igen jól sikerült, a mozdony nagyon szép lett és igen szépen dolgozott. Minden tekintetben visszahozta a régi gőzmozdonyok iránti nosztalgiát. 
A bemutatón hasonló kategóriájú mozdonyok versengtek egymással, azonos feladatokat kellet megoldani. Ezek egy része jól látható a fenti videón.
Persze szerepelt még a kis kerti vasút is, mivel Lilit továbbra is érdeklik a mozdonyok, így ment egy nagy kört a kerti vasúttal. Az érdekes az, hogy ezek a kis mozdonyok ugyanúgy gőzhajtásúak (már amelyik nem dízelmozdonyra hasonlít), fel kell fűteni és gőzzel megy. Szép nagy kört mennek, ugyanúgy működtetnek fénysorompókat, stb. Egyedül talán azt tűnt fel az egésszel kapcsolatban, hogy talán kevesebben voltak, mint tavaly. Egyetlen új mozdony volt csak, ezt az osztrákok hozták. Ezzel együtt azért jó volt nosztalgiázni!


a gőzmozdony fesztivál
Lili a kerti vasúton

 Budapesti helyi érdekű vasutak III 175 D 6 27
 Budapesti helyi érdekű vasutak III 175 D 6 27
 S.B.D.V. 109.109
  S.B.D.V. 109.109
  S.B.D.V. 109.109
 MÁV 411.118
 MÁV 411.118
 422 0108 (Zvolen)
 422 0108 (Zvolen)
 422 0108 (Zvolen)
K.k. Oesterr. Staatsbahnen III 400 A1 3033

- Felsőszölnök, szlovén tájház:



A felsőszölnöki Szlovén tájház célja a magyarországi szlovénség kultúrájának bemutatása. Ezt a feladatot a szentgotthárdi Pável Ágoston múzeummal együttműködve látják el. A tájház a szlovénség kulturális, egyházi és népi emlékeinek gyűjtésével foglalkozik. Valószínűleg csak nyáron van nyitva, mert amikor ott voltam, be volt zárva. Miután Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése és az átmenő forgalom is csekély, a tájház látogatottságát nem tudom megítélni.

 Szlovén tájház
 Szlovén tájház
Szlovén tájház

- Galgamácsa, Vankóné Dudáss Juli emlékház:


Galgamácsa nincs túl messze Budapesttől. Egyetlen nevezetessége ez az emlékház. Vankóné Dudás Juliról azt kell tudni, hogy híres naiv festő volt. A kiállítás, melynek egy 1905-ben épült parasztház ad otthont, felöleli művészetének javát: a paraszti életmódot, a viseleteket. Maga az ingatlan egy valódi paraszt teleknek van berendezve, parcellákkal együtt, azonban több épületrészben - ilyen például az istálló épülete - más jellegű kiállítások vannak, itt a Vankónéról készült fotókat állították ki. Az udvaron megtalálhatóak a paraszti élet szerszámai is.
Viszonylag ritkán van nyitva, tavasztó őszig szombat, vasárnap. 
Amúgy e miatt talán nem biztos, hogy érdemes ide eljönni, de ha a környéken jár az ember és nyitva van, azért egy látogatást meg ér!












- Gyömrő, Tájház:


Szerencsére már igen sok településen gondot fordítanak arra, hogy az örökségüket megőrizzék és azt be is mutassák. Szerencsére így van ez Gyömrőn is, itt is található egy tájház (ami egyben a település egyetlen múzeuma is).
A Tájház közadakozásból valósult meg és 1983-ban nyitotta meg a kapuit. Azóta folyamatosan fejlődik. 1995-ben készült el a faoszlopos tornác, majd 2003 után elkészült az épület teljes felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a villamoshálózat felújítása és a tárgyak tisztítása, digitális leltárba vétele és részbeni restaurálása. Később még korszerű vizesblokkot is építettek.
A ház jól illeszkedik a hagyományos falusi fésűs utcaképbe. A tájház épülete téglaalapra épült, tetejét hornyolt cserép fedi. (Korábban nádzsúp volt)
A tájház helységei:
pitvar
füstös konyha
tiszta szoba ("nagy ház")
"kis ház"
Most lépjünk be a házba:
" Az első ajtón belépve a pitvarba jutunk, ahol a kenyérdagasztás eszközeit, a vizespadot, tároló edényeket helyeztek el. A füstös konyhát két paraszt-barokk oszlopon nyugvó, tányérokkal, köcsögökkel díszített boltív választja el. A szabad tűzhelyen a főzésre szolgáló cserépedények, a vasháromláb - egy korábbi főzési technika emlékei. A szemközti oldalon, a szobát fűtő kemence nyílása mellett, a sütés eszközei, tároló edények láthatók. A konyhából a nyílt tűzről áramló füst a szabad kéményen át távozott. A széles kürtő a tartósításra szánt szalonna, kolbász, sonka füstölésére is lehetőséget biztosított.
A pitvarból jobbra nyílik az első szoba, a "tisztaszoba" vagy "nagyház". Az elsősorban reprezentációs célokat szolgáló szoba padlózata döngölt föld, amelyre házi szövésű rongypokrócokat terítettek. A sarkos elrendezésű helyiségben a boglyakemencével átellenesen áll a sarokpad és az asztal, amelyen református hagyomány szerint mindig biblia és zsoltáros könyv volt. Szintén felekezeti jellemző az "Aradi tizenhárom"-ról készült olajnyomat, és az oldalfalon elhelyezkedő tükörbe tűzött Kossuth-kép. A tükör alatt áll a sublót, amelyben elsősorban az ünnepi viselet darabjai kaptak helyet. A másik két sarkot az ágyak foglalták el. Az ajtó melletti, fekhelyként szolgáló ágyon a régi, fehér vászonviselet darabjai vannak. Az átelenben álló, bagolyfejes díszítésű vetett ágy a család gazdagságát reprezentálta. A szobában látható bútorzat csaknem egészében özv. Karsai Lászlóné ajándéka, aki férje szüleinek hagyatékát adományozta a Tájház javára.
A pitvarból balra nyíló hátsószoba, "kis ház" a köznapi élet színtere volt. Itt kerül bemutatásra a kenderfeldolgozás és a fonás-szövés munkafolyamatának eszközkészlete." (Co.: UtazzItthon.hu).
Az egész látogatással kapcsolatban szerencsém volt, mivel hétfőn jártam erre, de valamilyen foglalkozás volt éppen az udvaron, ezért udvariasan (alliteráció!) bekéredzkedtem (ez vidék (jó értelemben és nem hajtottak el)), így meg tudtam nézni az egészet. Érdemes tájékozódni, mivel a nyitva tartás eléggé hektikusnak tűnt nekem, valamint folyamatosan vannak bemutatók és foglalkozások, ezekről is érdemes információkat beszerezni. Egy jó strandolás (Tófürdő!) előtt vagy után érdemes megnézni!

a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház

- Hollókő:



Most Hollókőt mutatom be. Salgótarján felé menet balra kell letérni a 21-es útról, innen kb. 10 km Hollókő, ami egy zsákfalu. Célszerű a kocsit a parkolóban lerakni (főidényen kívül úgy látszik nincs parkolási díj), majd innen lehet az Ófalu-nak nevezett részt megtekinteni (a parkolóból indul egy földút a vár felé, innen úgy 15 perc könnyű séta a vár). Maga falu szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Szerencsére a falunak ez a része nem vált egy szabadtéri múzeummá, a legtöbb épületben most is laknak (kb. olyan, mint Szlovákiában Vlkolínec). Néhány házban azért bemutató helyet, múzeumot is kialakítottak (pld.: Falumúzeum, Postamúzeum). A várdombon található a Vármúzeum.

 Hollókő (Ófalu), információs tábla
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu), Legendák háza
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)

- Kisnána, szlovák tájház:


Markaz után Kisnána felé vettem az irányt, itt két látnivaló is található, az egyik ez a tájház, a másik a vár. Ezek ugyan két látnivalónak tűnnek, de igazából egy helyen találhatóak, sőt a pénztár a tájház belső végében van, egy jeggyel mind a kettő megtekinthető. Az ok, amiért szétszedtem ezek, az az, hogy van egy blogom a magyar skanzenekről, tájházakról, így abba ez a bejegyzésem könnyebben beilleszthető (lustaság?).
Na de vissza a tájházhoz (ebbe legalább bejutottam): 
azért szlovák tájház (és itt a hangsúly a szlovákon van), mert a török dúlás után árvai szlovákokkal népesítették be a falut. A ház az 1880-90-es években épülhetett. 1971-ben, a várrom feltárásakor renoválták, és ekkortájt nyitották meg. A tájházat az 1990-es évek (elején) a szlovákság által használt tárgyakkal rendezték be. A várral együtt javaslom a megtekintését, szép!

 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
 a tájház
a tájház

- Magyarpolány, bakonyi tornácos lakóházak, tájház:



A népi építészettel, ill. az egyéb népi emlékekkel kapcsolatban Magyarpolány két dologgal is büszkélkedhet:
1. műemléki védelem alatt álló lakóházak: a községben 43 országos védettségű, ill. 40 helyi védettségű bakonyi tornácos ház található. Ezek a házak oszlopos tornáccal, mellvéddel készült hosszú házak, zömük két házzal (a régi családi viszonyok miatt).

 bakonyi tornácos ház
 bakonyi tornácos ház
bakonyi tornácos ház

2. az egyik ilyen bakonyi tornácos házból alakították ki a tájházat, amely jelenleg kiállítóhelyként és alkotóházként működik.

 a tájház
a tájház 
a tájház

Műemlékeinek megvédéséért a községet Európa Nostra díjjal jutalmazták 1993-ban.

- Markaz, Tájház:


Most egy kicsit kelet felé kirándulunk (Budapest felől nézve). Gyöngyös után egy kicsit letértem a főútról, hogy néhány kisebb, helyi nevezetességet megnézhessek, lévén erre is el tudtam jutni Egerbe, fő úti célomhoz. Először Markaznál álltam meg, ahol találtam egy tájházat. Elég nehéz észrevenni, mert nem az út mellett van, egy viszonylag alig észrevehető tábla mutatja az irányt (balra, Eger felé menet). 
Sajnos úgy láttam, hogy a tájház megtekintése nem túl egyszerű, mivel télen valószínűleg egyébként sincs nyitva, máskor meg meg kell valakit keresni, hogy kinyissa azt. 
Azért néhány szó a tájházról:
A ház az 1870-es évek elején épült, eleve kétlakásosnak. Az utolsó tulajdonos halála után az akkori Községi Tanács megvette és felújíttatta. 1988 óta látogatható. A berendezési tárgyak a községből származnak, ezeket a helyi idősebb asszonyok gyűjtötték össze. A ház többször megrongálódott (elsősorban az esők miatt), de ezeket rendre kijavították. Az interneten fellelhető képek alapján azt kell feltételeznem, hogy egy szépen berendezett tájházról van szó.

 tájház, információs tábla
 tájház
 tájház
 tájház
 tájház
 tájház
 tájház
tájház

- Nagybörzsöny, Tájház (bányagazda háza) és műemlék vízi malom:


Nagybörzsönyben a kisvasúton kívül még néhány látnivaló azért még látható. Most a Szent István templomot hagyjuk, azon kévül van két népi jellegű látnivaló.
Az egyik látnivaló a Tájház (Bányagazda háza). Ez egy XVII. századi épület, ahol a helyi bányászat, bortermelés és kézművesség történetét lehet megtekinteni.
A faluban korábban négy vízi malom is működött, ebből egy maradt meg, ez az Antal-malom. A malom belső része helyre van állítva, valamint egy kis malomipari kiállítás is van benne.

Tájház
Tájház
Tájház
Tájház
Tájház
Antal malom
Antal malom
Antal malom
Antal malom
Antal malom

- Nógrád, tájház:


Nemrég sikerült elugranom Nógrádba, és a vár mellett találtam ezt a tájházat is. Sajnos nem sokat lehetett megtudni róla, alap helyzetben szombat délelőtt van nyitva, de állítólag hét közben is előzetes megbeszélés alapján meg lehet tekinteni. A belépőjegyről is eléggé ellentmondásos az információ: a falon lévő tábla alapján 300 Ft/fő, de találtam olyan internetes honlapot is, ahol ingyenesnek jelezték. A néhány fellelhető belső kép alapján palóc népviselet, palóc paraszti porta került bemutatásra. Ha minden igaz, esetenként foglalkozások is vannak itt. Miután zárva volt, csak a kapuból tudtam fényképezni.









- Ócsa, Tájház:


Végre sikerült Ócsára is elugranom, bár a hétfői nap azt vetítette előre, hogy a látnivalókat csak kívülről tudom megnézni. Ez így is lett, de a mostani látogatásomat inkább csak elő felderítésnek tekintem, mivel a Tájházban lévő foglalkozások egyikére szeretném elhozni az unokámat is (eszméletlen jó a kézügyessége), valamint a mocsaras részt is szeretnénk megtekinteni (Ős-Turjános).
Maga a Tájház Ócsa legnagyobb nevezetessége, a Premontrei kolostor (Református templom) mellett található. Igazából nem is a szokásos tájház, mivel több épület is található a területen, szerintem ez inkább egy gazdagabb porta volt, amely több épülettel is rendelkezett. 
1. a lakóház:
Ez a viszonylag legszokványosabb rész, itt kerülnek bemutatásra a használati tárgyak, szobabútorok, munkaeszközök és ruhák. Nagyon érdekesek a kenyér sütéshez használt eszközök - a kenyérdagasztó és a búbos kemence - ez utóbbi még működőképes.
2. a melléképület és az udvar: 
Itt a gazdálkodás kellékeinek a bemutatása történik, de itt folynak a foglalkozások és a bemutatók is. Egyedülálló a népviseleti bemutató (elsősorban Ócsa és környéke).
3. a Turján ház:
Itt kerülnek a bemutatásra a környék (többek között az Ős-Turjános) természeti kincsei, de itt található egy 40 főt befogadó aktató terem is, ahol korszerű audio-vizuális eszközökkel lehet természettudományos képzéseket, kihelyezett biológiaórákat, előadásokat tartani. 
A többi helyiségben természettudományi jellegű bemutató helyek találhatóak.
A Turján Ház kertjében kemence, füstölő, zöldségtároló verem van
4. Ide tartozik még az ún. Ágasház is, de ez közvetlenül a Tájház területéről nem megközelíthető. A házban ásvány, tojás, gyöngy, valamint ócsai iskolatörténeti kiállítást található.

a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház
a Tájház

- Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes:


Az Őrség egyik leglátogatottabb helye a pityerszeri skanzen. A szerek az Őrség tipikus településformája, ami annyit tesz, hogy nincs egy határozott központ, hanem a terep adottságait kihasználva az egyes dombok adta lehetőségeket kihasználva oda települtek (esetleg családi kötelékben). Ez a miatt volt szükséges, mert a völgyek mocsarasok voltak és a népesség (férfi tagjai) egészen a XVII. századig szabad királyi határőrök voltak így a kilátás is igen fontos volt. 
A helyet könnyű megtalálni, ha Farkasfa felől jövünk akkor Szalafő előtt jobbra kell kanyarodni (kb. 2 km még), ha Szalafő "központja" felől jövünk, akkor egyszerűen egyenesen tovább kell menni az előbb említett kereszteződésnél. 
1970-ben az illetékes múzeumi igazgatóság három portát vásárolt meg (10 épülettel), a hozzátartozó gyümölcsösökkel és két tókával. Tókáknak nevezik a házak mellett kialakított kis tavakat, melyeket rendszerint körülkerítettek. Magáról a skanzenről nem írok, mivel tényleg hasonlatos a többi skanzenre, csak helyspecifikus. Két dolgot azért kiemelek. Az egyik kástu: ez egy kétszintes épület, amelyben rendszerint a szín, a présház és a kamra együttesen megtalálható volt. A másik a házak régebbi típusának kialakítása, ez a füstös ház. Ez azt jelenti, hogy a ház egy helyiségből állt, kémény nélkül! Itt volt a lakóhely, a konyha, a füstölő, minden. A füstöt deszkákkal fedett oldalnyílásokon eregették ki (nem EU komfort megoldás). Itt is található tanösvény, konkrétan a Körtike halad itt át. Nem messze egy őserdő is található (remélem lesz erre is időm majd meglátogatni).


Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes 
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes, az információs tábla
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes - Szalafő története
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes
 Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Körtike tanösvény
Szalafő, Pityerszer, Őrségi Népi Műemlékegyüttes, tóka

- Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen):


Minap ellátogattunk a szentendrei skanzenbe. Régen voltunk már itt, így nagyon szembetűnő volt a fejlődés a korábbi időszakhoz képest. Az új létesítmények közül a legjobban a skanzenvasút tetszett. teljesen korrekt kiépítéssel, szépen restaurált motorkocsikkal.
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított szabadtéri néprajzi múzeum Szentendrén. Gyakran egyszerűen szentendrei skanzen néven emlegetik. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.
A múzeum természetvédelmi terület. A kiállítási épületek, berendezési tárgyak pótolhatatlan értéket képviselnek.
A szabadtéri múzeum létesítését Szentendrén már 1958-ban elhatározták. Ekkor még nem önálló múzeumként, hanem a Néprajzi Múzeum szervezeti egységeként. Az eredeti helyéről áttelepített objektumok felépítése 1968-ban kezdődött meg. A múzeumban felépítendő objektum részletes műszaki, néprajzi, berendezéseinek, kulturális foglalkozásainak és rendezvényeinek terve a bontások alapján készült el. A konzervált és restaurált tárgyak ez alapján kerültek végleges helyükre.
A múzeum önálló költségvetési szervként 1974-től működik. Ez év május 31-én láthatta először a nagyközönség az első, akkor még csak részlegesen elkészült tájegységet, a Felső-Tisza-vidéket.

Az 1998-as év végére kb. 40 000 db néprajzi tárgyat őriztek az épületekben és a raktárakban. 1981-től tudományos kutatóhely.

Napjainkban Magyarország települési, építkezési és gazdasági formáit 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be. A szabadtéri múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A skanzen területén feltártak egy római villát, melynek konzervált falai szintén megtekinthetők.
Az eddig elkészült tájegységek:
Észak magyarországi falu (I)
Felföldi mezőváros (II.) 
Felső Tiszavidék (III.) 
Alföldi mezőváros (VI.)
Dél-Dunántúl (VII.)
Bakony, Balaton-felvidék (VIII.) 
Nyugat-Dunántúl (IX.)
Kisalföld (X.)
Bizonyos időpontokban tájegységi vezetés is van, ez az információ általában a tájegység táblája alá van kifüggesztve. Végre egy olyan hely, amit tényleg jó szívvel tudok ajánlani. Gyakorlatilag egy egész napot el lehet itt tölteni (persze főleg jó időben).

Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
 Szentendre - Skanzen
Szentendre - Skanzen

(Szöveg: zömmel Wikipedia)

- Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.:


Ezen a hétvégén (2012. 05. 27) ismét kilátogattunk Lilivel a szentendrei Skanzenbe, mégpedig a színvonalasnak ígérkező műsor miatt. Ráadásul az abszolút jó időt fogtuk ki (+23 fok, gyönyörű felhők, enyhe szellő). Még azzal is szerencsénk volt, hogy a zene és a tánc a Balkánra koncentrálódott, azt a zenei kultúrát pedig nagyon kedveljük. Az árusok is nem a szokásos gagyit árulták, nekem legalábbis úgy tűnt, hogy ezek valódi kézműves termékek voltak (beleértve a lekvárokat és egyéb élelmiszereket is). Erről többet nem írok, mivel inkább meg kell nézni és hallgatni (elég hosszú videót sikerült összeállítanom).

Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
 Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.
Szentendre, Skanzen, Pünkösdi sokadalom - Szellemi kulturális örökség találkozó, 2012. 05.

- Szombathely, Vasi Múzeumfalu:


Szombathely másik nevezetessége a Vasi múzeumfalu, amely a 2. skanzen volt Mo-n. Megtalálni viszonylag nehéz, mivel a horgásztó ÉNY-i csücskében van, viszont a tájékoztatás eléggé nehézkes. Van ugyan irányító tábla, de a barna színe miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. Ha valaki a Bartók Béla körúton autózik észak felé, akkor az emlékmű után rögtön forduljon balra és a csónakázó tó partján végigmenve eljut a skanzen parkolójáig. Ha elvétitek ezt a bejáratot, akkor hatalmasat kerülve ehet csak visszajutni ide. 
A skanzenben vasi paraszti építészetet mutatnak be. Jelenleg 2 egység készült el többé-kevésbé: az Utcasor és a Szőlőhegy. A magyarlakta területeken kívül bemutatják a szlovén, horvát és német területek építészetét is. Szinte minden alaptípus megtalálható: szegény- közép- és jómódú paraszti, kisnemesi, boronafalú, talpas-vázas, föld, tégla, föld típusú házak, melyek közül több be is van rendezve, eredeti bútorokkal, felszereléssel. 
Már élő tervek vannak a múzeumfalu továbbfejlesztésére. 
Ha belefér az időbe, érdemes megnézni!


 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
Szombathely, Vasi múzeumfalu 
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
 Szombathely, Vasi múzeumfalu
Szombathely, Vasi múzeumfalu

- Zalaegerszeg, Göcseji Falumúzeum:




Zalaegerszegen még a naplemente előtt sikerült megnéznem két dolgot, az egyik ez a skanzen, a másik az Olajipari Múzeum. Magára a városra már csak a sötét este jutott, remélem, hogy egyszer még napvilágnál is meg tudom majd nézni.
De most vissza a Múzeumfaluhoz!
Állítólag ez volt Mo-n az első szabadtéri múzeum, 1968-ban nyitotta meg kapuit. Igyekeztek megőrizni a göcseji kistelepülések szerkezetét, valamint az eredeti állapotokat. Ez pld. abban is megnyilvánult, hogy az eredetileg kémény nélküli boronaházak, ha azok a későbbi átépítéskor kéményt kaptak, akkor azokat az eredeti állapotra visszaalakítva mutatják be. Maga a skanzen úgy lett kialakítva, hogy szerkezetileg egy XIX. századi göcseji faluhoz legyen hasonlatos. A Hencz-féle vízimalom köré szerveződött a falu kialakítása és mindenben igyekeztek az eredeti állapotokhoz visszatérni. Van itt minden: parasztház, malom, kovácsműhely, istálló, gazdasági épületek, templom, stb. Azt kell mondani, hogy a skanzen nagyon szépen karbantartott, látszik a törődés. Arra azonban figyelni kell, hogy ilyen őszi-téli időszakban du. 4-kor már zárnak (fél ötkor sötét van). Szerintem mindenképpen egy megtekintésre méltó hely!



 Göcseji Falumúzeum, a bejárat
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum, harangláb
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum
 Göcseji Falumúzeum
Göcseji Falumúzeum, a Hencz-féle vízimalom

- Zalaegerszeg, Magyar Olajipari Múzeum:



Ez a múzeum tulajdonképpen egybeépült a skanzennel, de mivel teljesen más témával foglalkozik, így külön tárgyalom.
Ha a skanzen bejáratánál egyenesen vagy jobbra megyünk, akkora a múzeumfaluban találjuk magunkat. Ha balra, enyhén hátrafelé, akkor az Olajipari Múzeum tábla mellett máris a szabadtéri kiállítási területen találjuk magunkat. Ebben a témában országos gyűjtési hatáskörű a múzeum, egyben a legnagyobb (és legkorábbi) műszaki szabadtéri bemutatóterület. Leglátványosabb része a szabadtéri kiállítás, itt fúrótornyokat, himbákat, fúrófejeket, a gázkitörésekkor megsérül armatúrákat, különféle kiszolgáló gépjárműveket láthatunk. A múzeumot 1969-ben alapították.

 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
 Magyar Olajipari Múzeum
Magyar Olajipari Múzeum

- Zalalövő, műemlék jellegű népi lakóház:


Zalaegerszeg felé menet átmentem Zalalövőn és azt tapasztaltam, hogy azért néhány kisebb látnivaló, érdekesség azért van itt, ezek közül az egyik a műemlékjellegű népi lakóház. Különösebb tájékoztatót nem láttam a kerítésen, valószínűleg nyáron látogatható.

 műemlék jellegű népi lakóház
 műemlék jellegű népi lakóház
 műemlék jellegű népi lakóház
 műemlék jellegű népi lakóház
 műemlék jellegű népi lakóház
műemlék jellegű népi lakóház

Vissza a főoldalra (katalógus)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése